Gondolatfüzet
Történetek és csendek, ahol újra megtalálhatod magad.
Előszó a Gondolatfüzethez
Ez a Gondolatfüzet nem csak szavak gyűjteménye. Ez a pad, ahol leülhetünk együtt – akár csendben, akár beszélgetve. Itt születnek a történetek, amelyekben nem az számít, hogy ki írta, hanem az, hogy kihez szólnak.
Egy gondolat, ha megosztják, tovább él másokban. Mindenki hozzátesz egy darabot: egy emléket, egy érzést, egy mosolyt vagy akár egy könnycseppet. Így lesz a történetből közös örökség.
Ez a füzet nem ítélkezik. Nem mondja meg, mi a helyes és mi a helytelen. Csak tükröt tart: hogy aki belenéz, láthassa önmagát. És közben érezze, hogy nincs egyedül.
Minden leírt szó egy kis lámpás, amely világít valaki más útján. És minden olvasó, aki itt időzik, maga is lámpássá válik. Ezért írj te is egy történetet. Felrakjuk, hogy másoknak is utat mutasson.
Ez a Gondolatfüzet ezért több, mint írás. Ez a közös jelenlétünk.
"Itt nem történetek következnek, hanem csendek, amelyekben magadra ismerhetsz."
A történetek elolvasásához klikkelj a címére!
A rés a felhők között.
"Aki néha még felnéz az égre, az tudja: a fény nem tűnt el — csak a felhők takarják."
Az egyenes ember nem csak a földet nézi
A papír, ami végül megérkezett.
A papír, ami végül megérkezett
Az ember, aki soha nem sietett.
Az ember, aki soha nem sietett.
Az ember, aki nem válaszolt.
"Nem minden csatát kell megvívni — van, amelyik már azzal meg van nyerve, hogy nem lépünk bele."
Egy mondat, amit nem kellett volna kimondani.
Boldog Nőnapot.
Egy asszony, aki tartja a házat.
A virág, amit nem látni.
A nőnap nem a virágról szól — hanem arról, hogy észrevessük azt a szeretetet, ami minden nap körülvesz minket.
VI. Az ember, aki csendben rendet rak
A fény ami tovább él.
"Ahogy a gyertyák lángja egymásról újra fellobbanhat, úgy élednek fel bennünk is a béke, a hit és a szeretet lángjai.
Ne feledd: a remény mindig veled marad.
Ha egyszer úgy érzed, minden kihuny körülötted, jusson eszedbe: a Te szívedben is ott van a szikra, amely újra fényt gyújthat."












