A mérleg nyelve.
"Az igazság nem vigasztal — de mindig megtart."
Ez a Gondolatfüzet nem csak szavak gyűjteménye. Ez a pad, ahol leülhetünk együtt – akár csendben, akár beszélgetve. Itt születnek a történetek, amelyekben nem az számít, hogy ki írta, hanem az, hogy kihez szólnak.
Egy gondolat, ha megosztják, tovább él másokban. Mindenki hozzátesz egy darabot: egy emléket, egy érzést, egy mosolyt vagy akár egy könnycseppet. Így lesz a történetből közös örökség.
Ez a füzet nem ítélkezik. Nem mondja meg, mi a helyes és mi a helytelen. Csak tükröt tart: hogy aki belenéz, láthassa önmagát. És közben érezze, hogy nincs egyedül.
Minden leírt szó egy kis lámpás, amely világít valaki más útján. És minden olvasó, aki itt időzik, maga is lámpássá válik. Ezért írj te is egy történetet. Felrakjuk, hogy másoknak is utat mutasson.
Ez a Gondolatfüzet ezért több, mint írás. Ez a közös jelenlétünk.
"Itt nem történetek következnek, hanem csendek, amelyekben magadra ismerhetsz."
A történetek elolvasásához klikkelj a címére!
"Az igazság nem vigasztal — de mindig megtart."
"Nem az idő késik el tőlünk – mi maradunk le az életről, amikor nem vagyunk jelen benne."
"A tavasz nem a naptárban kezdődik, hanem ott, ahol a szív újra mer remélni."
"A csend nem az üresség hangja, hanem a szeretet visszhangja."
"A szeretet nem múlik el – csak csenddé válik, amely örökre velünk marad."
"A jóság nem kérdezi, ki érkezik – csak felkészíti a helyet."
Nem kérünk szót, nem kérünk igazságot, nem kérünk tapsot.
"A világ üvegből van, de még mindig a vas tartja."
"A segítség nem szolgáltatás, hanem kapcsolat – és ahol nincs kölcsönösség, ott nem út, csak átkelő van."
"Néha nem az számít, mit adunk, hanem hogy megállunk-e egy pillanatra egymás mellett."
"Ahogy a gyertyák lángja egymásról újra fellobbanhat, úgy élednek fel bennünk is a béke, a hit és a szeretet lángjai.
Ne feledd: a remény mindig veled marad.
Ha egyszer úgy érzed, minden kihuny körülötted, jusson eszedbe: a Te szívedben is ott van a szikra, amely újra fényt gyújthat."