🔹 A csend gyakran többet mond minden szónál.

Volt egyszer egy ember, akit minden irányból csapások értek. Munkahelye megszűnt, otthonában gondok lettek, a mindennapok terhei pedig úgy nehezedtek rá, hogy néha már feladni készült. Úgy érezte, mint egy apró gyertya, amit folyton tép a szél.
Egy este, amikor kint a vihar tombolt, kezébe vett egy valódi gyertyát, és meggyújtotta. A láng először...

Egyik nap, szinte ugyanabban az órában, két család sorsa kopogtatott nálunk segítségért.
Az egyik házban egy édesanya rettegett: a gyámhatóság újra meghallgatásra hívta, mert a szomszéd minden mozdulatát kamerával figyelte, és a felvételeket rosszindulatúan továbbküldte. Nem a gyerek látszott a képeken, csak veszekedés, de a hatóság már az...

Volt egyszer egy ember, aki minden éjjel fent maradt. Nem tudott aludni. A gondolatai körbe-körbe jártak: látta maga körül az elhagyottakat, a szegényeket, a beteget, a magányosakat. Úgy érezte, hogy a világ tele van fájdalommal, és ez a súly nem engedi álomba ringatni.
Egyik éjjel, mikor már megint forgolódott, kiment az udvarra. A sötétben csak a...

Vannak emberek, akiknek minden nap harc az életért. Nem a győzelmeikről híresek, hanem arról, hogy a súly ellenére is képesek felállni és lépni egyet előre.

A pad ott állt csendben, ahogy mindig. Látta a jövő-menő embereket, a szavakat, a mozdulatokat.

Volt egyszer egy bölcs, aki sok könyvet írt, sok igazságot mondott, és sokan keresték a tanácsát. Idővel azonban azt vette észre, hogy az emberek már nem a tanításaira figyelnek, hanem a nevére. Ha megszólalt, bólogattak, akkor is, ha nem értették. Ha hallgatott, azt hitték, rejtett titkokat őriz.

Volt egyszer egy falu, ahol mindenki büszkén mutatta, mit épített.

A forrás, amely túl bőven adott.

A "Megmondtam" ember tanmeséje.