Gondolatfüzet
Történetek és csendek, amikben újra megtalálhatod magad.
Előszó a Gondolatfüzethez
Ez a Gondolatfüzet nem csak szavak gyűjteménye. Ez a pad, ahol leülhetünk együtt – akár csendben, akár beszélgetve. Itt születnek a történetek, amelyekben nem az számít, hogy ki írta, hanem az, hogy kihez szólnak.
Egy gondolat, ha megosztják, tovább él másokban. Mindenki hozzátesz egy darabot: egy emléket, egy érzést, egy mosolyt vagy akár egy könnycseppet. Így lesz a történetből közös örökség.
Ez a füzet nem ítélkezik. Nem mondja meg, mi a helyes és mi a helytelen. Csak tükröt tart: hogy aki belenéz, láthassa önmagát. És közben érezze, hogy nincs egyedül.
Minden leírt szó egy kis lámpás, amely világít valaki más útján. És minden olvasó, aki itt időzik, maga is lámpássá válik. Ezért írj te is egy történetet. Felrakjuk, hogy másoknak is utat mutasson.
Ez a Gondolatfüzet ezért több, mint írás. Ez a közös jelenlétünk.
A történetek elolvasásához klikkelj a címére!
Dec 26
Karácsony második napja.
"Amikor minden elcsendesedik, a nyugalom marad."
Dec 25
Szenteste.
Az este, amikor valaki mégis ott volt
Dec 25
Kimondatlan beszéd.
"Csak ott szólalok meg, ahol a csend már figyel."
Dec 24
Karácsony.
"A jóság nem azt mutatja meg, kik vagyunk — hanem azt, kik lehetnénk."
Amikor karácsony valóban megérkezik
Dec 23
A második nap.
(amikor a figyelmeztetés is zajnak tűnik)
Dec 23
A fény, ami nem kérdez.
Volt egy kis ház a város szélén, ahol este mindig hamar leoltották a lámpát.
Dec 22
Az út szélén maradó ember.
"Az igazi segítség nem hangos — csak nem megy tovább."
Dec 21
Advent utolsó vasárnapja.
A csend nem kudarc, a magány nem ítélet, és a szíved nem maradt le semmiről.
A fény ami tovább él.
"Ahogy a gyertyák lángja egymásról újra fellobbanhat, úgy élednek fel bennünk is a béke, a hit és a szeretet lángjai.
Ne feledd: a remény mindig veled marad.
Ha egyszer úgy érzed, minden kihuny körülötted, jusson eszedbe: a Te szívedben is ott van a szikra, amely újra fényt gyújthat."