Gondolatfüzet
Történetek és csendek, ahol újra megtalálhatod magad.
Előszó a Gondolatfüzethez
Ez a Gondolatfüzet nem csak szavak gyűjteménye. Ez a pad, ahol leülhetünk együtt – akár csendben, akár beszélgetve. Itt születnek a történetek, amelyekben nem az számít, hogy ki írta, hanem az, hogy kihez szólnak.
Egy gondolat, ha megosztják, tovább él másokban. Mindenki hozzátesz egy darabot: egy emléket, egy érzést, egy mosolyt vagy akár egy könnycseppet. Így lesz a történetből közös örökség.
Ez a füzet nem ítélkezik. Nem mondja meg, mi a helyes és mi a helytelen. Csak tükröt tart: hogy aki belenéz, láthassa önmagát. És közben érezze, hogy nincs egyedül.
Minden leírt szó egy kis lámpás, amely világít valaki más útján. És minden olvasó, aki itt időzik, maga is lámpássá válik. Ezért írj te is egy történetet. Felrakjuk, hogy másoknak is utat mutasson.
Ez a Gondolatfüzet ezért több, mint írás. Ez a közös jelenlétünk.
"Itt nem történetek következnek, hanem csendek, amelyekben magadra ismerhetsz."
A történetek elolvasásához klikkelj a címére!
Ami a helyén maradt.
"Van, amit nem elmozdítani nehéz, hanem szeretetből a helyén hagyni."
A szék, amit nem húztak el.
"Nem minden hiányt kell eltüntetni. Van, amit csak meg kell tanulni méltósággal a helyén hagyni."
Bővebben.
"Az első válasz a világnak szól. A bővebben annak, aki marad."
Az ablak, amit nem nyitottak ki.
Az ablak, amit nem nyitottak ki.
A nyugalom rácsa.
"Nem csak rácsot tettük fel, hanem egy darab nyugalmat is visszaadtunk."
Az eső alatt is…
"Nem azért maradtam, mert nem fájt, hanem mert tudtam, milyen az, amikor senki sem marad."
A pad, amely nem ment el.
A park legcsendesebb sarkában állt egy öreg pad.
A kulcs, amit nem adtak át.
"Nem az számít, hány ajtót tudsz kinyitni — hanem hogy kiért maradsz ott, amikor minden zárva van."
A híd, ami nem látszott.
"Az igazi híd nem fából készül — hanem abból, hogy valaki nem hagy egyedül a túloldal előtt."
A fény ami tovább él.
"Ahogy a gyertyák lángja egymásról újra fellobbanhat, úgy élednek fel bennünk is a béke, a hit és a szeretet lángjai.
Ne feledd: a remény mindig veled marad.
Ha egyszer úgy érzed, minden kihuny körülötted, jusson eszedbe: a Te szívedben is ott van a szikra, amely újra fényt gyújthat."












