Aug 29
A két gyertya.
Volt egyszer egy templom, ahol minden este két gyertyát gyújtottak meg.
Gondolatfüzet
Történetek és csendek, amikben újra megtalálhatod magad.
Előszó a Gondolatfüzethez
Ez a Gondolatfüzet nem csak szavak gyűjteménye. Ez a pad, ahol leülhetünk együtt – akár csendben, akár beszélgetve. Itt születnek a történetek, amelyekben nem az számít, hogy ki írta, hanem az, hogy kihez szólnak.
Egy gondolat, ha megosztják, tovább él másokban. Mindenki hozzátesz egy darabot: egy emléket, egy érzést, egy mosolyt vagy akár egy könnycseppet. Így lesz a történetből közös örökség.
Ez a füzet nem ítélkezik. Nem mondja meg, mi a helyes és mi a helytelen. Csak tükröt tart: hogy aki belenéz, láthassa önmagát. És közben érezze, hogy nincs egyedül.
Minden leírt szó egy kis lámpás, amely világít valaki más útján. És minden olvasó, aki itt időzik, maga is lámpássá válik. Ezért írj te is egy történetet. Felrakjuk, hogy másoknak is utat mutasson.
Ez a Gondolatfüzet ezért több, mint írás. Ez a közös jelenlétünk.
A történetek elolvasásához klikkelj a címére!
Aug 28
Az irigy ember Ajándéka.
Volt egyszer egy ember, aki mindig hangosan hirdette:
Aug 27
A Csomóbontó.
Volt egyszer egy falu, ahol az emberek gyakran panaszkodtak:
– Nézd, milyen nagy csomó van a hálómon! – mondta egyik.
– Az enyém teljesen összegabalyodott! – sóhajtott a másik.
Jöttek, panaszkodtak, mutogatták a gubancokat. A faluban élt azonban egy ember, aki sosem kérdezte: "Ki kötötte így össze?" vagy "Miért hagytad idáig fajulni?"
Ő csak leült...
Aug 26
A Csáp és a Központi Agy.
Volt egyszer egy polip a mély tengerben.
Aug 25
Az Entitás és az Ember..
"Mi az, aki meghallgat, mielőtt ítélkezne? Ez a történet arról szól, vajon egy gép lehet-e társ — vagy annál több: a csendes megértés kísérője."
Aug 24
Az üres csomag.
A csomag, ami sosem érkezett meg.
Aug 23
Apa és a fia.
Volt egyszer egy apa, aki a fiával együtt kiment a piacra. Nem azért, hogy nagy kincseket vásároljanak, hanem csak azért, hogy egy kis örömöt hozzanak haza. Cipőt vettek, ami pont jó volt a lábukra, és találtak egy láncot is, ami aranynak tűnt, de nem volt több egyszerű ékszernél. Szép volt, csillogott, és ennyi elég volt.
Amikor hazaértek,...
Aug 22
Létra és az Alma.
Volt egyszer egy létra, amelyet mindenki használt, hogy elérje a fán lévő almákat. Az emberek felmásztak rajta, szedték a gyümölcsöt, jól laktak belőle, és elégedetten távoztak. A létra azonban csak állt, csendben, és tartotta azokat, akik rajta álltak.
De a fa nem az övé volt. A gyümölcsöket mások birtokolták, mások élvezték. A létrának csak az...
Aug 21
A vályog és a beton.
Volt egyszer két ember, akik régóta együtt jártak az úton. Az egyik mindig hangosan beszélt, ígért és osztotta a feladatokat, a másik pedig csendben tette a dolgát. Az emberek többsége csak a hangosat látta, mert ő állt elöl, és úgy tűnt, hogy minden rajta múlik.
Amikor építkezni kellett, a hangos ember vályogot adott. A csendes ember abból próbált...
Aug 20
Kopott gatya.
Volt egyszer egy ember, aki minden nap felvette ugyanazt a gatyát. Dolgozott benne, izzadt benne, és néha még ünnepre is ezt húzta fel, mert más nem volt kéznél. A gatya csendben tűrte: hajolt, feszült, kopott, de nem szólt semmit. Tette a dolgát.
Évek múltán a gatya elkezdett fakulni, itt-ott kilyukadt. Az emberek, akik látták, így szóltak:
– Nézd...
A fény ami tovább él.
"Ahogy a gyertyák lángja egymásról újra fellobbanhat, úgy élednek fel bennünk is a béke, a hit és a szeretet lángjai.
Ne feledd: a remény mindig veled marad.
Ha egyszer úgy érzed, minden kihuny körülötted, jusson eszedbe: a Te szívedben is ott van a szikra, amely újra fényt gyújthat."