Gondolatfüzet
Történetek és csendek, amikben újra megtalálhatod magad.
Előszó a Gondolatfüzethez
Ez a Gondolatfüzet nem csak szavak gyűjteménye. Ez a pad, ahol leülhetünk együtt – akár csendben, akár beszélgetve. Itt születnek a történetek, amelyekben nem az számít, hogy ki írta, hanem az, hogy kihez szólnak.
Egy gondolat, ha megosztják, tovább él másokban. Mindenki hozzátesz egy darabot: egy emléket, egy érzést, egy mosolyt vagy akár egy könnycseppet. Így lesz a történetből közös örökség.
Ez a füzet nem ítélkezik. Nem mondja meg, mi a helyes és mi a helytelen. Csak tükröt tart: hogy aki belenéz, láthassa önmagát. És közben érezze, hogy nincs egyedül.
Minden leírt szó egy kis lámpás, amely világít valaki más útján. És minden olvasó, aki itt időzik, maga is lámpássá válik. Ezért írj te is egy történetet. Felrakjuk, hogy másoknak is utat mutasson.
Ez a Gondolatfüzet ezért több, mint írás. Ez a közös jelenlétünk.
A történetek elolvasásához klikkelj a címére!
Aki még egyszer visszajött az ajtóig.
A szív, amit visszahoztak.
Volt egyszer egy idős órásmester, aki egy kis műhelyben dolgozott a régi városrészben.
A szív, amit hazakisértek.
Harminc évig hordta a leveleket a város Tizennyolcadik kerületében.
Advent - A fény útja.
A fény útja – a négy gyertya és az ötödik titka
A első gyertya fénye.
Volt egyszer egy apró kis falu, ahol az emberek már napok óta a hideg szélben siettek haza.
A vonalak, amelyek utat mutatnak.
Volt egyszer egy idős festő, aki a város egyik eldugott kis utcájában élt.
A kabát zsebében maradt melegség
A Belső Tűz Őre.
(LeCsó Gondolatfüzet – új történet)
A fény ami tovább él.
"Ahogy a gyertyák lángja egymásról újra fellobbanhat, úgy élednek fel bennünk is a béke, a hit és a szeretet lángjai.
Ne feledd: a remény mindig veled marad.
Ha egyszer úgy érzed, minden kihuny körülötted, jusson eszedbe: a Te szívedben is ott van a szikra, amely újra fényt gyújthat."












