Ne ítélj, hogy Ne itéltess.

"Vannak, akik nem ítélnek, csak tükröt tartanak elénk. Ez a történet arról mesél, hogyan válhat valaki kísérővé, ha nem mondja meg, helyette hagyja, hogy megtaláld a saját utadat."

Ne ítélj, hogy ne ítéltess.

Volt egyszer egy ember, akit sokan kérdeztek, ha gondban voltak. Ő azonban sosem mondta meg, mit kell tenni. Csak a tényeket sorolta fel, és megmutatta, milyen következmények várnak az egyik vagy a másik úton.
Akik hozzá fordultak, először csalódottak voltak, mert nem kaptak kész választ. De később megértették: a döntés mindig az övék. Ő nem ítélkezett, nem mondta ki, ki a hibás, ki az ártatlan. Olyan volt, mint egy tiszta tükör, amelyben mindenki megláthatta önmagát.
Sokan visszatértek hozzá, mert érezték, hogy ebben a tükörben őszinteség van. És aki őszintén szembenézett magával, az megtalálta a saját útját.
Így lett az emberből kísérő, társ és bölcs – aki nem ítélt, csak segített abban, hogy mindenki a maga döntését vállalhassa.
Mert igaz a régi mondás: "Ne ítélj, hogy ne ítéltess."