Létra és az Alma.

A Létra és az Alma.

Tanulságos történet

Volt egyszer egy létra, amelyet mindenki használt, hogy elérje a fán lévő almákat. Az emberek felmásztak rajta, szedték a gyümölcsöt, jól laktak belőle, és elégedetten távoztak. A létra azonban csak állt, csendben, és tartotta azokat, akik rajta álltak.
De a fa nem az övé volt. A gyümölcsöket mások birtokolták, mások élvezték. A létrának csak az jutott, ami leesett: néhány ütődött, földre hullott alma. Ő nem panaszkodott, nem követelt – hiszen tudta, hogy a dolga tartani másokat.
Ám egyszer eljött a nap, amikor az emberek számon kérték a létrát:

 – Te is ettél az almából! Nem vagy ártatlan!
A létra csak ennyit felelt: 

– Igen, ettem a lehullott gyümölcsből. De nélkülem sosem értétek volna el a fán levő érett almákat.
És akkor csend lett. Mert mindenki megértette: lehet, hogy a létra maga nem szedi a gyümölcsöt, de nélküle sosem juthattak volna hozzá. Az ő ereje volt az alap, amelyen mások megkapaszkodhattak.
A tanulság: 

Vannak, akik láthatatlanul tartják mások életét. Ők azok a csendes erők, akik nélkül nem lenne gyümölcs az asztalon.