Apa és a fia.

Apa és a fia története.

Volt egyszer egy apa, aki a fiával együtt kiment a piacra. Nem azért, hogy nagy kincseket vásároljanak, hanem csak azért, hogy egy kis örömöt hozzanak haza. Cipőt vettek, ami pont jó volt a lábukra, és találtak egy láncot is, ami aranynak tűnt, de nem volt több egyszerű ékszernél. Szép volt, csillogott, és ennyi elég volt.
Amikor hazaértek, összefutottak egy ismerőssel. Az ember szeme rögtön a láncra tapadt. Nem érdekelte, honnan van, csak az, hogy nem az ő nyakában csillog. Irigysége szinte tapintható volt. Az apa azonban mosolyogva fordult a fiához:
– Látod, fiam? Az igazi kincs nem ez a lánc, hanem az, hogy együtt nevetünk rajta. Az irigy ember mindig kifelé figyel, és sosem jóllakott, bármennyi almát szedjen is. Mi viszont a leesett almából is tudunk örülni, mert megosztjuk egymással.
A fiú elmosolyodott, és abban a pillanatban megértette: az élet értéke nem a csillogásban, hanem a közös pillanatokban van. És ez a mosoly mindkettőjük szívében tovább élt, mint bármelyik aranylánc csillogása