Két ügy története.

A két ügy története.

Volt egyszer egy ember, akit sokan kerestek fel, ha bajban voltak. Nem azért, mert varázsló lett volna, és nem is azért, mert törvénykönyvek felett őrködött. Azért keresték, mert nyugodtan tudott hallgatni, és a szavaiban mindig volt logika, ami utat mutatott.
Egyik nap két különböző ember fordult hozzá.
Az első egy férfi volt, aki éveken át vezetett jogosítvány nélkül. Úgy érezte, mindig majd máskor jön el a felelősség ideje, de most hirtelen ott állt előtte. – Mit mondjak, ha kérdeznek? – kérdezte kétségbeesetten.
Az ember így felelt:
– Az igazat mondd, de gondold át, hogy évekig nem csak magadat, hanem a gyermekeidet is kockára tetted. A döntéseid súlya most érkezett meg hozzád. Ha méltányosságot kapsz, azt ne ajándéknak lásd, hanem új kezdetnek.
A második egy idős bácsi volt, akit azzal vádoltak, hogy a villamoson mutogatta magát. Ő szelíden rázta a fejét. – Nem igaz ez, én nem vagyok olyan ember. – Az ember elolvasta a jegyzőkönyvet, majd elmosolyodott.
– Aki mutogatni akar, az nem takarja el magát. Ez az ellentmondás a te igazságod mellett szól. Írd le, és állj ki érte nyugodtan.
A nap végére az ember megértette: két teljesen más sors kereste fel. Az egyik saját hibáinak árát fizette, a másik egy igazságtalan vád súlyát cipelte. Mégis mindkettő ugyanazt kérte tőle: hogy lásson tisztán ott, ahol ők már nem láttak.
És ő rájött, hogy a legnagyobb segítség nem abban rejlik, hogy megoldja más helyett a bajt. Hanem abban, hogy megmutatja: van út, van logika, és a döntés mindig náluk marad.