A két korsó története.

Volt egyszer egy öreg asszony, aki minden nap két nagy korsót vitt a kúthoz.

Az egyik korsó ép volt, a másiknak viszont volt egy apró repedése.

Amikor hazafelé ballagott, az ép korsó mindig tele érkezett, a repedt korsó viszont félúton elkezdte ereszteni a vizet, így soha nem tudott annyit hozni, mint a társa.

Évekig így ment ez. A repedt korsó szégyellte magát, és egy nap így szólt az asszonyhoz:

– Sajnálom, hogy minden nap cserbenhagylak. Az ép korsó mindig tele van, én meg csak félig. Úgy érzem, haszontalan vagyok.

Az asszony elmosolyodott, megsimogatta a korsót, és így felelt:

– Nézd csak meg az utat hazafelé. Nem látod, hogy azon az oldalon, ahol te vagy, végig virágok nyílnak? Tudod, minden nap elültettem magokat, és te öntözted őket. Ezért van, hogy a házunk mindig tele van színes virággal.

A korsó ekkor megértette: amit hibának hitt, az valójában ajándék volt.

A tökéletlensége adta meg az élet szépségét.

👉 Tanulság:

Nem mindig a hibát kell látni magunkban vagy másban.

Néha éppen a repedések adják a legtöbb értéket – csak más szemmel kell rájuk nézni.