Egy évvel előbb.

"Az idő nem halad — csak máshol előbb nevezik el."

Ránéztünk a dátumra.

Nem metafora.

Nem túlzás.

2026.

Közben San Franciscóban még 2025 van.

Ott még visszaszámolnak.

Mi már számoljuk, hol a fejfájáscsillapító.

Ez nem vélemény kérdése.

Ez földrajz.

Európa már átlépett.

Amerika még készülődik.

Mi már józanodunk, ők még csak koccintanak.

Nem azért vagyunk "előrébb", mert okosabbak lennénk.

Hanem mert előbb kel fel a nap.

De ettől még a poén igaz: ma pár órára mi tényleg egy évvel előrébb járunk.

Mi már tudjuk: – nem lett új ember az ember,

– a világ nem fordult meg,

– a fogadalmak fele már most gyanús.

Ők még reménykednek.

Mi már mosolygunk.

És ebben nincs gúny.

Csak tapasztalat.

Ez az előny nem tart sokáig.

A dátum kiegyenlít mindent.

Reggelre mindenki ugyanott lesz.

De most, ebben a pár órában, amikor a dátum mást mutat, nyugodtan mondhatjuk:

Mi már túl vagyunk rajta.

Ők még benne vannak.

És ez így pont elég humor egy új év kezdetére.

Az időzónák elcsúsznak.

Az évek utolérik egymást.

A világ marad, amilyen.

De ezt a pár órát — amikor Európa "előrébb volt" — nyugodtan megőrizzük emléknek.

Holnap már mindenki ugyanabban az évben él.

Ma még nevetünk rajta.