Az irigy ember Ajándéka.

Az irigy ajándéka.

Volt egyszer egy ember, aki mindig hangosan hirdette:

– Nélkülem semmije se lenne! Én adtam neki mindent!

A faluban sokan hallották ezt, és néha el is hitték, mert az irigy ember olyan meggyőzően tudta mondani. A másik ember azonban nem tiltakozott. Dolgozott csendben, hordta a terheit, és abból épített, amit a saját két kezével szerzett.

Egy napon a falubeliek megkérdezték tőle:

– Igaz, hogy mindent ő adott neked?

Az ember elmosolyodott.

– Igen, adott valamit – felelte. 

– Adott nekem irigységet, gyanakvást és rosszindulatot. Ezeket elfogadtam tőle, és átalakítottam erővé. A gazdagságomat nem ő adta: az ő mérge csak tüzemhez lett olaj.

És a falubeliek ekkor megértették:

Az irigy ember mindig ajándékoz – csak amit ad, az mérgező. Az okos ember dolga, hogy abból is erőt kovácsoljon.