Az éjjeli gyertyagyújtó.

Volt egyszer egy ember, aki minden éjjel fent maradt. Nem tudott aludni. A gondolatai körbe-körbe jártak: látta maga körül az elhagyottakat, a szegényeket, a beteget, a magányosakat. Úgy érezte, hogy a világ tele van fájdalommal, és ez a súly nem engedi álomba ringatni.
Egyik éjjel, mikor már megint forgolódott, kiment az udvarra. A sötétben csak a csillagok pislákoltak, és úgy érezte, a sötétség ráborul a szívére is.
Akkor meglátott valamit. Egy szomszéd ablakában gyenge gyertya fénylett. A szomszéd öregasszony minden este meggyújtotta, mert félt a sötétben egyedül. És az ember hirtelen megértette: lehet, hogy az ő virrasztása nem átok, hanem ajándék.
Mert aki éjjel fent van, az észreveszi a másik gyertyáját. És talán maga is gyújthat egyet, hogy valaki más ne érezze annyira egyedül magát a sötétben.
Azóta, ha nem tudott aludni, már nem keserűen virrasztott, hanem úgy tekintett magára: ő az éjjeli gyertyagyújtó. Nem az a dolga, hogy elűzze a sötétet – hanem hogy jelezze: van fény, és van, aki őrzi.

👉 Tanulság: 

Néha a nyugtalan éjszakák is küldetést rejtenek. A virrasztás lehetőség, hogy meglásd a sötétben az apró fényeket – és hogy te magad is egy legyél közülük.