Az álruhás bölcs.

Volt egyszer egy bölcs, aki sok könyvet írt, sok igazságot mondott, és sokan keresték a tanácsát. Idővel azonban azt vette észre, hogy az emberek már nem a tanításaira figyelnek, hanem a nevére. Ha megszólalt, bólogattak, akkor is, ha nem értették. Ha hallgatott, azt hitték, rejtett titkokat őriz.

A bölcs ekkor álruhát öltött. Koldusnak öltözött, és úgy járta a falvakat. Amikor az emberek kérdezték, véleményt mondott, de senki sem tudta, hogy ki ő valójában.

– Mit tegyek, ha igazságot keresek? – kérdezte tőle egy ifjú.

– Nézd meg, ki az, aki csendben marad, miközben mindenki más kiabál – válaszolta a bölcs.

– Hogyan találok békét? – kérdezte egy asszony.

– Ott, ahol nem akarsz többé bizonyítani, csak élni – mondta a bölcs.

Az emberek elgondolkodtak a szavain, de mivel azt hitték, csak egy vándor koldus mondja, nem hajoltak meg előtte. Csak azok értették meg igazán, akik nem a ruhát nézték, hanem a szavakat hallgatták.

Évek múltán, mikor a bölcs meghalt, akkor jöttek rá sokan: a koldus, akit lenéztek, az volt az igazi tanító.

👉 Tanulság:

Az igazság nem az öltözetben, nem a címben, és nem a tekintélyben rejlik. Az igazság ott van minden szóban és tettben – de csak az látja, aki nem a külsőt, hanem a tartalmat figyeli.