Amikor karácsony valóban megérkezik

"Karácsony akkor érkezik meg, amikor nem akarunk többnek látszani annál, akik vagyunk."

Karácsony napján a világ egy pillanatra lassabb.

Nem mindenhol, nem mindenkinek — de van egy rövid idő, amikor a csend könnyebben utat talál.

Egy férfi korán ébredt.

Nem volt már gyerek a házban, aki izgatottan futna a fához.

Nem volt sürgető készülődés.

Csak a reggel.

Felrakta a vizet kávéhoz, és közben kinézett az ablakon.

Az utcán alig ment el egy autó.

A hó nem esett, de a levegőben mégis volt valami ünnepi —

nem a díszek miatt, hanem mert ma nem kell bizonyítani semmit.

Eszébe jutottak az emberek, akikkel az év során találkozott.

Akiknek segített.

Akiknek nem tudott.

Akiknek mondott valamit, és akiknek nem mert.

Rájött, hogy a karácsony nem számadás.

Nem mérleg.

Nem lista.

A karácsony az a pillanat, amikor az ember megengedheti magának, hogy ne legyen erős.

Délelőtt csörgött a telefon.

Nem hosszú beszélgetés volt.

Csak annyi:

– Boldog karácsonyt.

– Neked is.

És mégis több volt benne, mint sok órányi szó máskor.

Délután sétálni indult.

Nem célból.

Csak úgy.

A parkban egy idős ember ült a padon.

Nem beszélgettek.

Csak bólintottak egymásnak.

Ez is elég volt.

Hazafelé menet megértette valamit, amit addig csak sejtett:

a karácsony nem attól születik meg, hogy sokan vannak körülöttünk,

hanem attól, hogy nem zárjuk be a szívünket arra az egy emberre sem, aki ma éppen egyedül van.

Este meggyújtott egy gyertyát.

Nem hagyományból.

Emlékezésből.

Nem kívánt semmit.

Csak hagyta, hogy a fény ott legyen.

És abban a csendben, ahol nem kellett megfelelni, ahol nem kellett megoldani, ahol nem kellett előre látni, karácsony végre megérkezett.

Nem ajándékban.

Nem szavakban.

Hanem abban az egyszerű felismerésben:

jó itt lenni.

jó élni.

jó embernek maradni.

Karácsonykor nem kell mindent rendbe tenni.

Nem kell erősnek lenni.

Nem kell elmagyarázni az elmúlt évet.

Elég, ha egy pillanatra megállunk, és megengedjük magunknak, hogy csendben legyünk.

A fény ilyenkor nem azért gyullad, hogy ragyogjon, hanem hogy emlékeztessen: nem vagyunk egyedül az úton.

Ha ma kevesebb szó esik, az nem hiány.

Ha több csend marad, az nem üresség.

Karácsony nem azt kéri, hogy tökéletesek legyünk, csak azt, hogy jelen legyünk.

És ez elég.

Áldott, békés karácsonyt kívánok.