A lámpa az úton

"A remény nem az egész utat világítja meg — csak a következő lépést."

Volt egy régi országút, ahol esténként sötét volt.

Nem voltak nagy városok a közelben.

Csak mezők, fák, és egy keskeny út, amely messzire vezetett.

Az út szélén állt egy lámpa.

Nem volt különleges.

Egy egyszerű, régi lámpaoszlop, amely minden este felgyulladt.

Az emberek ritkán vették észre.

Az autók elhaladtak mellette.

Az emberek siettek a dolgukra.

A fény csak ott maradt csendben az út szélén.

Egy este valaki megállt alatta.

Fáradt volt.

Hosszú nap állt mögötte.

Felnézett a lámpára, és azt gondolta:

– Milyen kevés ez a fény.

A lámpa valóban nem világította be az egész utat.

Csak egy kis kört a földön.

De amikor az ember továbbindult, rájött valamire.

Amikor kilépett a fényből, már látta a következő lámpát az úton.

És akkor megértette.

A lámpa nem azért világít, hogy az egész utat megmutassa.

Csak azért, hogy a következő lépést láthatóvá tegye.

És néha ennyi elég ahhoz, hogy az ember továbbmenjen.